Miután a fogadás helyszínére értünk én csak ültem az asztalunknál Greggel és beszélgettünk. Kérdezte milyen volt az este, hogy éreztem magam.. Kicsit zavarba jöttem, nem is tudtam mit mondjak rá..
- Elment, nem volt valami nagy durranás, otthon minden rendben volt?- kérdeztem terelve a témát.
- Otthon minden a szokásos volt. Hiányoztál...- mosolygott rám. - Én hiányoztam neked?
- Hát persze. - fogtam meg kezét és lesütöttem a szemem.
- Gondolkoztam..
- Igen? Min?
- Szeretlek. És ma ez az esküvő ráébresztett néhány fontos dologra.
- Milyen dolgokra?- kérdeztem félve.
- Én komolyan gondolom veled. - simogatta kezem mire vettem egy nagy levegőt és oldalra néztem. Tom néhány méterre tőlünk beszélgetett Kevinnel. Segélykérően néztem rá. Azt hiszem vette a lapot mert megpaskolgatta Kevin karját majd elindult felénk.
- Sziasztok.- köszönt mosolyogva.
- Jól érzed magad?- kérdeztem halkan.
- Igen, bár...Greg nagyon haragudnál ha most elrabolnám Ninát. Táncolnék vele egyet.
- Nem, menjetek csak én ebben nem lehetek partner. - mondta Greg én adtam arcára egy puszit majd megfogtam Tom felém nyújtott kezét. A tánc parkettre sétálva gyengéden magához húzott.
- Szóval mi volt az a kétségbe esett pillantás?
- Greg...arról beszélt hogy ő komolyan gondolja velem. És hogy ez az esküvő ráébresztette néhány dologra..
- Szóval veled akarja leélni az életét?
- Azt hiszem, nagyon úgy hangzott mintha a leány kérést tervezné.
- És te, nem akarod?- kérdezte mire ránéztem. A lágy, andalító zenére lépkedtünk én vállába kapaszkodtam ami most sokkal szélesebbnek tűnt mint általában.- Olyan fura vagy ma...
- Nem tudom akarom-e, nem érzem késznek magam rá, egy esküvő, elköteleződés és annyi minden van ami...
- Nem klappol köztetek?
- Miről beszélsz?
- Ismerlek, tizenöt éve és tudom mikor vagy bizonytalan. Reggel is az voltál és azóta is az vagy. Mi a baj? Tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz.- mondta halkan miközben végig simított hátamon.
- Ha ismersz tudod mi lehet a bajom.
- És félsz kimondani?- kérdezte. Nyeltem egy nagyot és bólintottam.
- Tom, te mindig velem leszel, igaz? Rád számíthatok, ugye?
- Hát persze. Ahogy eddig veled voltam, veled leszek ezután is. Bármikor, ha szükséged van rám, éjjel és nappal. Már amikor itthon vagyok. - nézett rám majd elmosolyodott.
- Szeretlek Tom, nem is tudom mi lenne velem nélküled. Annyi mindenen átsegítettél már.
- Nagyon fontos vagy nekem Sabrina.
- Ahogy te is nekem.- bújtam hozzá..
- Elment, nem volt valami nagy durranás, otthon minden rendben volt?- kérdeztem terelve a témát.
- Otthon minden a szokásos volt. Hiányoztál...- mosolygott rám. - Én hiányoztam neked?
- Hát persze. - fogtam meg kezét és lesütöttem a szemem.
- Gondolkoztam..
- Igen? Min?
- Szeretlek. És ma ez az esküvő ráébresztett néhány fontos dologra.
- Milyen dolgokra?- kérdeztem félve.
- Én komolyan gondolom veled. - simogatta kezem mire vettem egy nagy levegőt és oldalra néztem. Tom néhány méterre tőlünk beszélgetett Kevinnel. Segélykérően néztem rá. Azt hiszem vette a lapot mert megpaskolgatta Kevin karját majd elindult felénk.
- Sziasztok.- köszönt mosolyogva.
- Jól érzed magad?- kérdeztem halkan.
- Igen, bár...Greg nagyon haragudnál ha most elrabolnám Ninát. Táncolnék vele egyet.
- Nem, menjetek csak én ebben nem lehetek partner. - mondta Greg én adtam arcára egy puszit majd megfogtam Tom felém nyújtott kezét. A tánc parkettre sétálva gyengéden magához húzott.
- Szóval mi volt az a kétségbe esett pillantás?
- Greg...arról beszélt hogy ő komolyan gondolja velem. És hogy ez az esküvő ráébresztette néhány dologra..
- Szóval veled akarja leélni az életét?
- Azt hiszem, nagyon úgy hangzott mintha a leány kérést tervezné.
- És te, nem akarod?- kérdezte mire ránéztem. A lágy, andalító zenére lépkedtünk én vállába kapaszkodtam ami most sokkal szélesebbnek tűnt mint általában.- Olyan fura vagy ma...
- Nem tudom akarom-e, nem érzem késznek magam rá, egy esküvő, elköteleződés és annyi minden van ami...
- Nem klappol köztetek?
- Miről beszélsz?
- Ismerlek, tizenöt éve és tudom mikor vagy bizonytalan. Reggel is az voltál és azóta is az vagy. Mi a baj? Tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz.- mondta halkan miközben végig simított hátamon.
- Ha ismersz tudod mi lehet a bajom.
- És félsz kimondani?- kérdezte. Nyeltem egy nagyot és bólintottam.
- Tom, te mindig velem leszel, igaz? Rád számíthatok, ugye?
- Hát persze. Ahogy eddig veled voltam, veled leszek ezután is. Bármikor, ha szükséged van rám, éjjel és nappal. Már amikor itthon vagyok. - nézett rám majd elmosolyodott.
- Szeretlek Tom, nem is tudom mi lenne velem nélküled. Annyi mindenen átsegítettél már.
- Nagyon fontos vagy nekem Sabrina.
- Ahogy te is nekem.- bújtam hozzá..
Tom szemszög..
Mikor ismét hozzám bújt kicsit jobban vontam magamhoz. Jó volt érezni a közelségét, ahogy nagy levegőt vesz majd kifújja azt.. Végig simítottam hátán és éreztem, hogy megremeg. Tudtam, hogy ez csak reflex volt. Sabrina sosem érezné irántam azt, amit én iránta. Neki én mindig is csak a legjobb barátja lehetek. Ahogy elnéztem válla mögött láttam, hogy Greg gyanúsan méreget majd lehajtja fejét.
- Nina?
- Igen?
- Gregnek nem tetszik, hogy velem táncolsz.
- Miből gondolod?- nézett rám gyönyörű szemeivel.
- Láttam rajta, nem örül, hogy ilyen közel vagy hozzám.- mondtam halkan.
- Nekem nem az számít, hogy ő minek örül, hanem az, hogy nekem mi a jó.
- Ez valahogy az elmúlt két évben nem tűnt fel nekem..- mondtam és rögtön meg is bántam.- Vagyis...
- Jobb ha visszamegyek hozzá.- húzódott el. A francba. Elengedte kezem és Greghez indult de Lena útközben megállította és a fülébe súgott valamit. Nina bólintott majd megfogta nővére kezét és elvonultak.
- Nina?
- Igen?
- Gregnek nem tetszik, hogy velem táncolsz.
- Miből gondolod?- nézett rám gyönyörű szemeivel.
- Láttam rajta, nem örül, hogy ilyen közel vagy hozzám.- mondtam halkan.
- Nekem nem az számít, hogy ő minek örül, hanem az, hogy nekem mi a jó.
- Ez valahogy az elmúlt két évben nem tűnt fel nekem..- mondtam és rögtön meg is bántam.- Vagyis...
- Jobb ha visszamegyek hozzá.- húzódott el. A francba. Elengedte kezem és Greghez indult de Lena útközben megállította és a fülébe súgott valamit. Nina bólintott majd megfogta nővére kezét és elvonultak.
Nina szemszög...
Mikor bezárta az ajtót felém fordult.
- Lena nem akarok most erről beszélni.
- Akkor mikor akarsz róla beszélni? Komolyan megtetted?
- Igen de nem akartam, egyszerűen csak amit mondtál nekem...
- Én? Mit mondtam?- ült le mellém.
- Azt hogy minden nőnek szüksége van a kényeztetésre, és arra hogy szeressék és amit a szexről is mondtál... igazad volt, baromira igazad volt.
- De mi történt?
- Mikor táncolni indultatok ott maradtam egyedül és elgondolkoztam. Aztán körbe pillantottam és megláttam,
hogy egy jóképű pasi engem figyel. Kacsintott és megemelte poharát. Először figyelmen kívül akartam hagyni de aztán meggondoltam magam. Rájöttem hogy teljesen besavanyodtam Greg miatt és milyen rég táncoltam és jól akartam érezni magam. Lementem és ő is elindult felém és mikor összetalálkoztunk.... olyan jó képű volt és kedvesnek tűnt, olyan normálisnak. Táncolni kezdtünk majd simogatott és a nyakam csókolgatta és én csak...elvesztettem a fejem. Érezni akartam végre valamit..- mondtam mire Lena lemondóan sóhajtott.
- Jaj hugi, megértem miért tetted, azt is csodálom, hogy eddig bírtad Greg mellett úgy hogy nincs is köztetek semmi. És milyen volt a pasi?
- Jóképű és olyan odaadó, annyira vágytam rá, arra hogy megérintsen. Kedves volt. Ben a neve.
- Hát szerencsére nem egy pszichopatát fogtál ki.- mosolyodott el kicsit.- És mi lesz most? Gregnek elmondod? El kellene azt ugye tudod, most még inkább becsapod őt.
- Tudom de....Greg és Tom...
- Mi van Tommal?
- Elveszíteném őt, megutálna ha megtudná mit tettem.
- Tom? Dehogy utálna, ő mindig melletted állt , nem számított mekkora marhaságra készülsz, ő támogatott.
- De ez más.
- Azt hiszem Tom megértené..
- Ebben nem vagyok biztos, és ha elveszíteném akkor...
- Tom fontos neked ha jól látom... Az előbb mikor táncoltatok..
- Lena..- nevettem el magam.
- Mi a baj? Tom szuper pasi, jó fej, kedves, figyelmes, mindig jót akar neked és nem mellesleg eléggé bejössz neki...
- Mi?
- Hát én eltudnálak képzelni mellette. Ugyanaz az érdeklődési körötök és ismeritek egymást és ne mond, hogy nem jó pasi...- mondta mire elgondolkodtam.
- Ja, tényleg nem csúnya.
- Szépek a szemei.
- Azt mondod? - nevettem. - Jaj Lena, Tom és én csak barátok vagyunk és nem gondolnám, hogy ő máskép néz rám.
- Jól van, és Greggel mi lesz?
- Ez egy újabb gond, azt hiszem megakarja kérni a kezem.
- De ugye te nem... vagyis, Greg tényleg aranyos de te nem szereted és így nem mondhatsz neki igent. Nem akarom, hogy a húgom boldogtalan legyen egész életében...
- Nem leszek az, valahogy megoldom.
- Hát rendben, de muszáj beszámolnod nekem , mindenről, oké?
- Oké, menjünk vissza, a férjed már biztos keres téged.
- Jó...- mosolygott majd megfogtuk egymás kezét és visszamentünk. Greg és Tom is érdeklődve néztek rám mikor leültem melléjük.
- Mi az fiúk?
- Semmi, csak mit csináltatok Lenával ?- kérdezte Greg.
- Beszélgettünk.
- Miről? - kérdezte Tom.
- Női dolgokról, beszámolóval tartoznék nektek?
- Nem dehogy, csak, kérdeztem.- nézett rám Tom furán.
- Tudom utálni fogsz de baj lenne ha most haza mennénk?- kérdezte Greg.
- Fáradt vagy?
- Igen.
- Nos jó, menjünk. - mondtam halkabban.
- Megkeresem Lenáékat és elköszönök aztán kint megvárlak.
- Oké, megyek én is mindjárt.- mondtam majd ahogy elgurult Lehajtottam a fejem és lemondóan sóhajtottam.
- Kár, hogy elmész.- emelte fel fejem Tom a mutatóujja segítségével.- Jó lett volna még táncolni.
- Tudom mire gondolsz, de mennem kell. Nem hagyhatom hogy egyedül menjen.
- Greg nem csecsemő. Ahogy akkor eltudja magát látni mikor dolgozol, most is haza mehetne egyedül.
- Tom, mi van veled? Te nem vagy ilyen, sosem beszéltél még róla így.
- Nem, ez igaz, de meguntam nézni ezt a szomorú arcodat mikor miatta lekell mondanod a szórakozásról, a kikapcsolódásról. Utálom azt ami lettél.
- Tessék?
- Greg...áhhh... nulla -huszonnégy órában őt ápolgatod és feláldozol érte mindent. Lemondasz a szerelemről, a családalapításról és a boldogságról, és ettől rosszul vagyok, attól, hogy ilyen buta vagy.- mondta mire megszólalni sem tudtam. Fel pattant majd még lehajolt hozzám és adott egy puszit az arcomra.- Majd beszélünk Nina.- mondta és elsétált a bárpulthoz. Lassan, elképedve álltam fel majd Lenához sétáltam aki kérdőn nézett ám.
- Máris mentek?
- Igen, Greg elfáradt.
- Tommal mit beszéltetek?
- Semmit Lena... Sok boldogságot nektek, szeretlek. Legyen szép nászutatok.
- Nina, hallom mentek.- jött Kevin is oda mielőtt nővérem válaszolni tudott volna.
- Igen. Sok boldogságot, és tényleg, tedd őt boldoggá.
- Azon vagyok hugi, szólíthatlak így?
- Hát persze.- mosolyogtam majd megöleltem.
- Lena, vigyázz magadra.- öleltem meg.
- Te meg térj végre észhez. Nem Greg az akivel lenned kell.- súgta majd elengedett...
- Lena nem akarok most erről beszélni.
- Akkor mikor akarsz róla beszélni? Komolyan megtetted?
- Igen de nem akartam, egyszerűen csak amit mondtál nekem...
- Én? Mit mondtam?- ült le mellém.
- Azt hogy minden nőnek szüksége van a kényeztetésre, és arra hogy szeressék és amit a szexről is mondtál... igazad volt, baromira igazad volt.
- De mi történt?
- Mikor táncolni indultatok ott maradtam egyedül és elgondolkoztam. Aztán körbe pillantottam és megláttam,
hogy egy jóképű pasi engem figyel. Kacsintott és megemelte poharát. Először figyelmen kívül akartam hagyni de aztán meggondoltam magam. Rájöttem hogy teljesen besavanyodtam Greg miatt és milyen rég táncoltam és jól akartam érezni magam. Lementem és ő is elindult felém és mikor összetalálkoztunk.... olyan jó képű volt és kedvesnek tűnt, olyan normálisnak. Táncolni kezdtünk majd simogatott és a nyakam csókolgatta és én csak...elvesztettem a fejem. Érezni akartam végre valamit..- mondtam mire Lena lemondóan sóhajtott.
- Jaj hugi, megértem miért tetted, azt is csodálom, hogy eddig bírtad Greg mellett úgy hogy nincs is köztetek semmi. És milyen volt a pasi?
- Jóképű és olyan odaadó, annyira vágytam rá, arra hogy megérintsen. Kedves volt. Ben a neve.
- Hát szerencsére nem egy pszichopatát fogtál ki.- mosolyodott el kicsit.- És mi lesz most? Gregnek elmondod? El kellene azt ugye tudod, most még inkább becsapod őt.
- Tudom de....Greg és Tom...
- Mi van Tommal?
- Elveszíteném őt, megutálna ha megtudná mit tettem.
- Tom? Dehogy utálna, ő mindig melletted állt , nem számított mekkora marhaságra készülsz, ő támogatott.
- De ez más.
- Azt hiszem Tom megértené..
- Ebben nem vagyok biztos, és ha elveszíteném akkor...
- Tom fontos neked ha jól látom... Az előbb mikor táncoltatok..
- Lena..- nevettem el magam.
- Mi a baj? Tom szuper pasi, jó fej, kedves, figyelmes, mindig jót akar neked és nem mellesleg eléggé bejössz neki...
- Mi?
- Hát én eltudnálak képzelni mellette. Ugyanaz az érdeklődési körötök és ismeritek egymást és ne mond, hogy nem jó pasi...- mondta mire elgondolkodtam.
- Ja, tényleg nem csúnya.
- Szépek a szemei.
- Azt mondod? - nevettem. - Jaj Lena, Tom és én csak barátok vagyunk és nem gondolnám, hogy ő máskép néz rám.
- Jól van, és Greggel mi lesz?
- Ez egy újabb gond, azt hiszem megakarja kérni a kezem.
- De ugye te nem... vagyis, Greg tényleg aranyos de te nem szereted és így nem mondhatsz neki igent. Nem akarom, hogy a húgom boldogtalan legyen egész életében...
- Nem leszek az, valahogy megoldom.
- Hát rendben, de muszáj beszámolnod nekem , mindenről, oké?
- Oké, menjünk vissza, a férjed már biztos keres téged.
- Jó...- mosolygott majd megfogtuk egymás kezét és visszamentünk. Greg és Tom is érdeklődve néztek rám mikor leültem melléjük.
- Mi az fiúk?
- Semmi, csak mit csináltatok Lenával ?- kérdezte Greg.
- Beszélgettünk.
- Miről? - kérdezte Tom.
- Női dolgokról, beszámolóval tartoznék nektek?
- Nem dehogy, csak, kérdeztem.- nézett rám Tom furán.
- Tudom utálni fogsz de baj lenne ha most haza mennénk?- kérdezte Greg.
- Fáradt vagy?
- Igen.
- Nos jó, menjünk. - mondtam halkabban.
- Megkeresem Lenáékat és elköszönök aztán kint megvárlak.
- Oké, megyek én is mindjárt.- mondtam majd ahogy elgurult Lehajtottam a fejem és lemondóan sóhajtottam.
- Kár, hogy elmész.- emelte fel fejem Tom a mutatóujja segítségével.- Jó lett volna még táncolni.
- Tudom mire gondolsz, de mennem kell. Nem hagyhatom hogy egyedül menjen.
- Greg nem csecsemő. Ahogy akkor eltudja magát látni mikor dolgozol, most is haza mehetne egyedül.
- Tom, mi van veled? Te nem vagy ilyen, sosem beszéltél még róla így.
- Nem, ez igaz, de meguntam nézni ezt a szomorú arcodat mikor miatta lekell mondanod a szórakozásról, a kikapcsolódásról. Utálom azt ami lettél.
- Tessék?
- Greg...áhhh... nulla -huszonnégy órában őt ápolgatod és feláldozol érte mindent. Lemondasz a szerelemről, a családalapításról és a boldogságról, és ettől rosszul vagyok, attól, hogy ilyen buta vagy.- mondta mire megszólalni sem tudtam. Fel pattant majd még lehajolt hozzám és adott egy puszit az arcomra.- Majd beszélünk Nina.- mondta és elsétált a bárpulthoz. Lassan, elképedve álltam fel majd Lenához sétáltam aki kérdőn nézett ám.
- Máris mentek?
- Igen, Greg elfáradt.
- Tommal mit beszéltetek?
- Semmit Lena... Sok boldogságot nektek, szeretlek. Legyen szép nászutatok.
- Nina, hallom mentek.- jött Kevin is oda mielőtt nővérem válaszolni tudott volna.
- Igen. Sok boldogságot, és tényleg, tedd őt boldoggá.
- Azon vagyok hugi, szólíthatlak így?
- Hát persze.- mosolyogtam majd megöleltem.
- Lena, vigyázz magadra.- öleltem meg.
- Te meg térj végre észhez. Nem Greg az akivel lenned kell.- súgta majd elengedett...
Sziasztok:)
Nagyon örülök hogy kicsit többen nézzétek meg a könyvecskémet. Ne fojtsátok magatokba a véleményeiteket sem. Szívesen olvasnám őket. :)
❤
Nagyon örülök hogy kicsit többen nézzétek meg a könyvecskémet. Ne fojtsátok magatokba a véleményeiteket sem. Szívesen olvasnám őket. :)
❤
Kevin Taylor
Gregory ( Greg) Brown
Thomas ( Tom ) Davis
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése