2016. július 28., csütörtök

Egészségedre...



Hajnali három és én itt ülök az ablakban. Bámulom az utat, az időnként elhaladó autókat. Greg alszik, mint a bunda, nekem meg Ben jár a fejemben. A kezemben a mobillal és a névjegy kártyájával. Találkoznom kell vele, beszélni akarok vele. Vele másnak érzem magam.

„ Találkoznunk kell. Nina.”- írtam majd lenémítottam a telefont és lefeküdtem Greg mellé. Tudom, hogy nem helyes amit teszek, mert Greg nagyon édes pasi, de nem nekem, én többre vágyom ennél. Tudom, hogy összefogom törni a szívét ha ez kiderül, és tudom, hogy bűntudatom lesz de nem temethetem el magam.

Reggel ébresztőórám hangjára ébredtem, fél nyolcra állítottam, hogy eltudjak készülni a Tommal való találkozásra. Kényelmesen öltöztem, egy farmer rövid nadrág, fehér trikó és torna cipő.  A hajamat lófarokba fogtam majd kontyba tekertem és rögzítettem. Nagyon minimális sminket tettem fel, ami vízálló szempillaspirálból - mert Tom mellett garantált a sírva röhögés- és kevés pirosítóból állt. Az ajkaimra enyhén fénylő ajakbalzsamot kentem.  Megittam a kávém, fogat mostam és táskámat megfogva elbúcsúztam Gregtől és már indultam is. A kocsiba beszállva csipogott telefonom.

„ Alig várom, hogy lássalak. Mikor és hol? Ma?”- jött a válasz üzenet Bentől.
„ Ma nem jó, találkozóm van. Holnap megírom a beosztásom, kitalálok valamit. „
„ Jó hírem, hogy már nem a hotelban lakom, kivettem egy kis lakást, hosszabb ideig maradok.”- hm…nem rossz hír, ez tény. Egyre inkább felcsigázódtam.
„ Holnap hívlak vagy írok.”- küldtem el majd eltettem a táskába és beindítottam a motort..

Tomhoz pont kilencre értem. Kipattantam a  táskámmal a vállamon majd az ajtóhoz érve csöngettem.
- Jövök..- hallottam Tom hangját majd nyílt az ajtó és Tom fél meztelenül állt előttem. Egy pillanatra megragadt tekintetem szépen kidolgozott hasán majd szemébe néztem.
- Szia..- mosolyodtam el.
- Szia kis lány, gyere be, kicsit bealudtam, negyed órája keltem.
- Mit csinálunk ma? Hová megyünk?- figyeltem izmos hátát. Mi? Mi a franc van már velem? Elkaptam róla tekintetem és megdörzsöltem homlokom.
- Sehová…- vágta rá.
- De azt beszéltük, hogy nem ülünk egész nap bent. Olyan jó idő van, le akarok sülni, direkt ezért vettem rövid nacit meg trikót.- dobtam le a táskámat a konyhában.
- Lefogsz sülni , emiatt ne aggódj. Gyere..- fogta meg kezem és az ablakhoz vezetett amin kinézve a medencét láttam meg ami teljesen felvolt töltve vízzel és tele volt labdákkal , a szélén pedig két gumi matrac árválkodott.
- Feltöltötted vízzel? Sosem szoktad…
- Tudom, és ez eddig nagy hiba volt, hisz minek van medence a hátsó kertemben ha nem használom, nem igaz? Azt mondtad ki akarsz mozdulni, én viszont kicsit önző módon nem akartam emberek közé menni, sokkal inkább szeretnék veled kettesben lenni, csak beszélgetni, élvezni a napot. Zenét hallgatni és kajálni. Ugyanis grillezni fogunk ha nem a medencében vagyunk. Na mit szólsz?- kérdezte mire fülig érő szájjal a nyakába ugrottam.
- Tökéletes terv.- mosolyogtam rá majd az arcomról lehervadt a mosoly mikor egy apró probléma merült fel.
- Mi a baj?
- Nem hoztam bikinit és bár tudom legfőbb vágyad, hogy meztelenül láss a medencédben- forgattam meg szemeimet- ez nem fog bekövetkezni, ez a ruha meg nem épp fürdésre alkalmas hacsak nem akarod látni azt amit nem akarom hogy láss.- mondtam a mellemre célozva ugyanis még csak nem is push up melltartót vettem fel, hanem csak egy sima fehér csipke melltartót.
- Oké, egy mondatban rég hallottam ennyi szexuális utalást de…emiatt sem kell aggódnod. Vettem neked egy bikinit.
- Te? Nekem? A méretemet sem tudod.
- Hát baromi nehéz volt kitalálni, am meg azt a standard méretűt vettem amit mindenhol masnira lehet kötni így kedvedre kötözgetheted a méretedre.
- Öhmm. Na jó, az amúgy nem standard méret ugye tudod…. Ugye nem három xl-es bikinit vettél nekem?- mondtam mire nevetni kezdett.
- Nem, menj a szobámba, ott van az ágyon. Én addig töltök neked valami italt.
- Csak ne legyen erős, ma még vezetek.- kiabáltam már  a folyosóról. A szobájába lépve meglepően nagy volt a rend, talán még sosem fogadott itt ilyen tisztaság. Az ágyon egy sötét kék bikini volt, tényleg az a  mindenhol kötős fajtából de szerencsére nem volt sem kicsi sem nagy. Hiába mondja, hogy standard méret ez nem az. Ami jó egy ötven kilósra azt egy száz kilósra sehogy rá nem köti. Becsuktam az ajtót és elkezdtem levetkőzni. Gyorsan magamra kaptam a bikinit, mindenhol kellően szorosra kötöttem, dupla masnira majd a ruháimat összehajtogattam és a fotelba tettem. A tükörbe jól megnéztem magam majd visszamentem. Mikor rám nézett elmosolyodott.
- Szóval jó a méret.
- Honnan tudtad milyen méret kell nekem, de komolyan?
- Hát szemmérték? Nem is tudom, mondtam az eladónak, hogy nagyjából olyan az alkatod mint neki erre adta ezt. De igazából, csak megsúgom, te jobban nézel ki.- mondta mire felnevettem.
- Köszönöm, édes vagy, ha nem lennél a legjobb barátom…
- Akkor?- húzgálta szemöldökét amitől csak zavartabb lettem.
- Hát ... akkor lehetnél más. De még jó, hogy a legjobb barátom vagy. Na de mesélj nekem a katona diétáról, miért nézel ilyen jól ki?- nyávogtam a végét.
- Bocsánat…- mondta mire nevetni kezdtem. - Semmi extra azt esszük amit kapunk, és folyamatos erőnléti edzések vannak ha a bázison vagyunk, a terepen meg magunkról gondoskodunk, értsd edzés. A terep adta lehetőségeknek megfelelően.
- Nekem is ilyen edzés kellene hogy leolvasszam a zsírt magamról.- mondtam mire felhúzott szemöldökkel nézett rám de nem mondott semmit csak elfordult majd közelebb jött és derekamra csúsztatta kezét de akkor felsikítottam.- Jó ég Tom..- ugrottam el tőle mire egy jég kockát mutatott felém majd a mosogatóba dobta.
- Még egy ilyen zsíros szöveg és durvább büntit kapsz. Mit akarsz leolvasztani magadról, tök szálkás a tested. Nem is értem hogy, edzőterembe jársz?
- Nem, genetika.- mosolyogtam boldogan.
- Na akkor itt az italod. Igyunk arra, hogy ma felhizlallak.
- A fenéket..- nevettem majd koccintottunk és belekortyoltam a  jeges italba. - Hm..ebben mi van?
- Titok, saját recept, nem adom ki.
- És mi lesz a menü? Azt kiadod?
Grillezett hús és zöldség, de addig még van idő, menjünk ki. - mondta mire csak bólintottam majd a poharamat megfogva indultam a hátsó ajtó felé ami egyenesen a medencéhez vitt. Körbe néztem, tetszett ez a kert, mindig olyan szépen rendben volt tartva és most, hogy a medence is felvan töltve, még jobb. A poharamba bele kortyoltam majd letettem a kis napernyővel árnyékolt asztalra.
- Milyen volt a heted?- kérdezte mire ránéztem.
- Borzalmas. Meséltem már a főorvosról aki azt hiszi én leszek a második felesége?
- Említetted bár nem sok mindent mondtál róla? Csak nem bepróbálkozott?
- Hát kávét hozott hét elején én meg finoman szólva értésére próbáltam adni, hogy sosem érdeklődnék iránta erre egész héten szívatott, szinte mindennap túlóráztam. Most zajlik a válása és elkötelezett rajongóm, azt mondta az első felesége is ellenállt egy ideig, de aztán beadta a derekát.
- Talán veled is ez lesz.
- Dehogyis…
- Olyan ronda, dagadt? Büdös?
- Nem egyik sem, ahhoz képest elég vonzó pasi, fiatal korában biztos sok nő oda lehetett érte, de legalább húsz évvel idősebb. Én csak vén kecskének hívom, hisz az apám lehetne, nekem egy olyan férfi kell aki mindenben partner lehet, akivel családot alapíthatok, nem egy vén ember akivel ha közös gyerekünk lenne a suliban gúnyolnák a kicsit hogy a nagy apja viszi reggelente és megy érte miközben ő az apja.
- Hm…a mondandód első feléhez visszatérve, Greggel vége?
- Érzelmileg? Régóta, gondolkoztam, ott volt az a lánybúcsús ügy is, és amúgy is régóta tudom, hogy valami nem stimmel köztünk, vagyis sok minden nem klappolt de ez már részlet kérdés…
- De ezek szerint még nem mondtad el neki…
- Még nem, de muszáj leszek előbb utóbb, Greg is jobbat érdemel aki neki tudja szánni az életét.
- Lesz ilyen nő, azthiszed?
- Nem tudom, de én nem temethetem el magam miatta.
- Hűha, megjött az eszed végre?
- Haha..
- És mi lesz azzal, hogy összetöröd a szívét.
- Ez elkerülhetetlen. Nem akarom de…ha vele maradok akkor csak halasztódik a szívtörés. Ha nem most akkor két év múlva , vagy három, de előbb utóbb bekövetkezik. Tudom, hogy fájni fog neki, és nekem is rossz lesz de ideje kicsit magamra is gondolni.
- Mi miatt gondoltad így meg magad? – ült le a medence szélére és a vízbe lógatta a lábát.
- Tegnap a csajokkal voltam és éjszaka alig aludtam. Az ablakban ültem és mérlegeltem…és Ben miatt.
- Ben? Akivel az történt?- kérdezte halkan.
- Igen. Ő…a héten találkoztam vele..
- Mi?
- Véletlenül, behozta a kórházba az unoka húgát aki leesett a lépcsőn. Beszéltünk pár szót, megcsókolt és megadta a számát. Találkozni akar velem és én is vele…szükségem van egy kis időre mikor csak magammal foglalkozom. Mikor nem törődöm azzal, hogy másnak mi a jó, mikor arra koncentrálok hogy nekem legyen jó…szerinted ez rossz?
- Nem, semmiképp, tulajdonképp megértelek. Csak…
- Igen?
- Komolyan gondolod ezzel a pasassal?
- Nem, vagyis nem, nem hiszem. Csak kiakarok törni a börtönből ahol eddig éltem, kicsit kikapcsolni, újat tapasztalni, minden téren és ha közben jön az igazi már boldogan vágok bele egy komoly kapcsolatba ahol a másiknak szentelem mindenem, az időm, a testem, a gondolataimat. Értesz?
- Hát persze. Nem vagyok hülye, erre már rég szükséged lett volna, még Greg előtt, de neked az orvosi volt a fontosabb, a karrier, amit meg is értek, hisz sikeres vagy, a karriered felfelé ível, nagyon sikeres és elismert orvos lehetsz.. Különleges érzéked van az emberekhez, kiváltképp a gyerekekhez és ezért nagyon büszke vagyok rád. Én csak remélni tudom, hogy egy nap találok majd egy olyan lányt mint te vagy, aki okos, a hajszíne ellenére is..- mondta mire felnevettem.- És kedves, figyelmes, odaadó, aki törődik másokkal… szóval mint te…
- Ez nagyon jól esett, tudod?- fogtam meg kezét mire rám mosolygott. Kisfiús mosolya láttán én is mosolyogtam. Mindig is szerettem ezt benne, mindenkit le tud venni a lábáról vele.
- Kedves Sabrina, én mindig melletted állok, még ha messziről is, de melletted leszek. Ha úgyérzed most Ben a jó választás akkor találkozz vele, de Greg érzéseit is vedd figyelembe olyan szempontból hogy nem húzhatod a végletekig. Találkozz azzal a pasival egyszer vagy kétszer, míg kiderül tényleg ezt akarod-e, tapasztalni és szabadnak lenni és ha így érzed azután is akkor beszélj Greggel mert minél hosszabb ideig tart ez a  viszony neki annál nagyobb fájdalmat okozol..- mondta mire vállára hajtottam fejem.
- Utálom hogy te ilyen vagy.
- Milyen?
- Megértő, támogató, és figyelmes.
- Bocs.
- De komolyan, miért támogatsz minden hülyeségben?
- Mert szeretlek te majom.- mondta majd belökött a vízbe. Annyira megijedtem, hogy egy kis vizet is nyeltem de ahogy felbukkantam a  vízből ránéztem és elkaptam a lábát majd berántottam.- Te kis maki…- nevetett majd elkezdett labdával dobálni. Én sikítva nevettem és próbáltam minél messzebb úszni tőle.
- Olyan gonosz vagy…szólhattál volna.
- Abban mi a  poén cicuska.
- Cicuska? Mióta vagyok én cicuska, nyuszikám?
- Azóta mióta én nyuszika vagyok.- nevetett majd újabb labdát dobott felém ami telibe talált. Nem fájt de elfordultam és megkapaszkodtam a medence szélébe míg másik kezemmel az arcom tapogattam. Rá sem néztem mert tudtam, hogy akkor elröhögném magam és lebuknék.  – Hé, Nina, jól vagy? Nem akartam erőset dobni, csak már észre sem veszem hogy mekkora erőt fejtek ki. Ne haragudj, jó…- simított végig vállamon.- Kérlek, bocsánatot kérek.- Harapta meg vállam gyengéden mire ránéztem majd elmosolyodtam és lenyomtam fejét a víz alá.- Nem is fájt.- mondta vádaskodva mikor felbukkant.
- Tudhatnád, hogy keményebb csaj vagyok..- nevettem mire elkapta derekam a víz alatt majd elrugaszkodott és magával rántott a víz alá. Én derekára kulcsoltam a  lábam és próbáltam minél tovább bírni . Ahogy ránéztem integetett, a víz eleinte kicsit kellemetlen volt a szememnek de aztán megszokta és visszaintettem. Elengedtem lábaimmal derekát de akkor csuklómnál fogva lejjebb húzott magához. Hogy lehet ilyen tüdeje? Mutattam, hogy felmegyek levegőért. Csak bólintott majd elengedett. Mikor kiért a szám a vízből fújtam egy nagyot és próbáltam mély levegőket venni.  Tom is feljött és a víz alatt belecsípett fenekembe.
- Ezen egy gramm zsír sincs..- nevetett majd kimászott a medencéből és  a napozó ágyak felé sétált. Én is követtem majd leültem a törölközőre és kezembe véve az italomat lehúztam.-Hozzak még?
- Igen, de ezúttal lehet több is.- mondtam mire vigyorogva szalutált. Én kinyúltam a napozó ágyon és élveztem a nap meleg sugarait.
- Hé cicuska, ébren vagy?
- Miért hívsz cicuskának?
- Mert tetszik..- nevetett mire kinyitottam szemem és elvettem a poharat amit kezében tartott.- Egészségedre.
- Egészségedre.- koccintottunk majd jól meghúztama  poharat.
- Lehet hogy nem kellene ilyen hirtelen, nehogy megártson.
- Te komolyan engem féltesz? Tény, rég ittam többet mint egy pohárka, na jó a lánybúcsún, de attól még bírom.
- Ahogy gondolod, csak szóltam, nem mondhatod hogy nem figyelmeztettelek..- mosolygott majd átment az ő ágyára és kinyúlt.- Amúgy hoztam után pótlást. Ott van a mixerben az asztalon.- mondta mire csak bólintottam miközben figyeltem ahogy lefekszik és helyezkedik.
- Mesélsz a katonaságról? Sosem mondasz róla semmit, nagyon kemény?- kérdeztem mire sóhajtott. - Nem akarsz róla beszélni?
- Nem csak…semmi extra. Ha  a bázison vagyunk edzünk, felkészülünk, a háborús övezetekről szóló jelentéseket vizsgáljuk elemezzük.. Terepen meg, túl élünk. Száz százalékban oda kell összpontosítani mert bármikor jöhet egy gránát vagy egy golyó.
- Sokan vagytok együtt?
- A mi csapatunkban húszan vagyunk, öt ilyen csapat van. Minden csapatnak megvan a parancsnoka, parancsnok helyettese.
- És te mi vagy?
- Parancsnok helyettes, így a felelősség is nagyobb rajtam.
- Büszke vagyok rád, nagyon. Már hány éve hogy beléptél?
- Hat, lassan hét. Az első négy volt a nagyon rossz.
- Nekem is, nem is láttalak…
- Tudom Nina. De tudod azóta sem sokkal jobb, ugyanolyan magányos vagyok mint az első nap. Látom ahogy a csapattársaimnak küldik otthonról a leveleket, a képeket a gyerekről, vagy a kutyáról. Hallom ahogy beszélgetnek, hogy mennyire várják hogy haza jöhessenek. Én meg ülök és magamban töprengek, hogy nekem miért nincs senkim, aki írna nekem, aki erőt adna, akiért küzdhetnék.
- Tom…
- Inkább ne mondj semmit erre..- mosolygott rám fájdalmasan mire felálltam és átültem mellé. Megfogtam kezét mire csak elfordította tekintetét.
- Én mindig itt leszek neked.- mondtam halkan mire elmosolyodott.
- Csak miattad szoktam haza jönni, akár a bázison is maradhatnék de miattad haza jövök.
- Köszönöm.
- Nekem… te vagy a családom.
- Ha ezt tovább folytatod, elsírom magam. - mondtam vékony hangon majd elnevettük magunkat. Tényleg sírhatnékom támadt, összeszorult a szívem és a torkom…
- Elmondhatok valamit?
- Hát persze.
- De nem nevetsz ki?
- Gondolom nem.
- Ez nekem nem elég…
- Megígérem, nem nevetek. - forgattam szemeimet.
- Mikor terepen vagyunk mindig van nálam egy kép.
- Egy kép?
- Igen, mi ketten vagyunk rajta, a diploma osztódon készült.
- Nem mondod, hogy azt a borzalmas képet őrizgeted rólam?- nevettem halkan mire ő is kacagott. - De hisz azon olyan torz a fejem.
- Szerintem meg imádni való…- fogta meg a kezem. – Erőt ad nekem..
- Na menj arrébb, hagy feküdjek ide melléd.- mondtam mert már közel álltam a síráshoz és nem akartam, hogy lássa. Befeküdtem mellé, mellkasára hajtottam fejem és nem engedtem el kezét. Tom mellett valahogy mindig biztonságban éreztem magam. Most is így van, ahogy magához ölelt és karomon pihentette kezét mintha páncél védene… Próbáltam mélyen lélegezni de minél inkább bele gondoltam abba amit mondott csak elfogott a sírás. Mikor megérezte az első könnycseppet ahogy mellkasára pottyant végig simított karomon.
- Ne sírj…
- Utállak…- nevettem sírva.
- Én meg imádlak, tudod? - mondta gyengéden és magára húzott. Mellkasába fúrtam fejemet és nem néztem rá.
- Megváltoztál.- suttogtam.
- Ez nem igaz…
- De igen, nagyobb vagy, erősebb, gyengédebb és ezért zavarban vagyok. - mondtam mire nevetni kezdett.
- Csak a kisfiúból férfi lett, ez az élet rendje…- nevetett.- Nincs okod a zavarra, csak nézz rám, bátran.- mondta mire felemeltem a fejem és ránéztem. Felemelte a kezét és letörölte nedves arcom. Először láttam a tizenöt év alatt vonzónak őt, mármint úgy igazából. Azt eddig is tudtam, hogy Tom jó pasi, meg fiatal korában is helyes fiú volt de most, igazán vonzónak látom őt és ez a  tudat megijesztett. Gyengéden simogatta arcom míg az utolsó könnycsepp is eltűnt majd felült velem, de úgy mintha én nem is feküdnék rajta így ahogy felült én ölébe kerültem.- - Tudod mit szeretek a veled való találkozásokban?
- Mit?
- Garantált a nevetés, de a sírás is. Olyan érzékeny vagy..
- Hát boccs..- próbáltam felállni de derekamra fonta karjait és ott tartott.
- Félre értettél, ez jó, hogy nem vagy egy kőszikla, nekem tetszik hogy ilyen érzékeny vagy.- mondta és azt hiszem a hangsúly a tetsziken volt. Tom sosem közeledett úgy hozzám, el sem tudtam képzelni, hogy valaha is lehetne köztünk valami, és ugyan vonzónak látom még most sem megy.
- Azt hiszem, most leiszom magam.- mondtam mire elengedett és felállhattam. A kis asztalhoz mentem és lehúztam a poharam tartalmát majd újra töltöttem a mixerből és azt is megittam.- Ez nem lesz elég hozzá, mid van még?- kérdeztem mire nevetve felállt majd kezemet megfogva indult a konyhába. A hűtőből elővett egy üveg rumot és egy üveg vodkát…
- De te nem vezetsz még ma?
- Mire van a taxi?- emeltem meg poharam majd töltöttem bele egy kis vodkát.
- Én viszont nem iszok, nem akarom felgyújtani a  házamat grillezés közben.
- Ahogy érzed nyuszikám..- mosolyogtam rá majd meghúztam a  vodkát. Ahogy hirtelen meghúztam, olyan hirtelen végig égette a nyelőcsövem és köhögni kezdtem de aztán megráztam magam majd vettem egy mély levegőt. Mosolyogva néztem Tomra aki csak a fejét rázta.
- Csak annyit igyál hogy ellazulj, jó?
- Igenis apuci.
- Ha az apucid lennék most elfenekelnélek.
- Honnan veszed hogy nem azt akarom elérni.- kérdeztem kihívóan, még én magam is meglepődtem rajta. Közelebb lépett és elvette a poharamat.
- Kihúzod a gyufát, cicuska.- mondta majd meghúzta a poharat és elmosolyodott. Ellépett tőlem majd elővette a hűtőből a húst.- Még mindig csak a csirkét vagy hajlandó megenni?
- Igen, meg a  pulykát, meg a disznót.
- Akkor jó, hogy csirkét pácoltam.- mondta majd levette a fedő fóliát a tálról. Egy másik tányért is elővett a hűtőből amin felszeletelt zöldségek voltak elhelyezve. Te hozd a zöldséget, én viszem a húst.
- A vodkát is hozhatom?
- Igen, csak  rumot tedd vissza a hűtőbe.- mondta mire mosolyogva tettem eleget a kérésének.
Egy ideje már sütögettünk, illetve én ittam és lopkodtam az ételből mikor megunta és leültetett a napozó ágyra. Bement a konyhába és vissza már egy nagy pohár színes lötyivel jött. A kezembe nyomta és visszament a  húshoz.
- Tom ez megint mi?
- Egy másik saját recept. Miután a vodkát szépen felélted, bár nem tudom, hogy lehetsz még mindig talpon tőle, itt van ez, finom koktél…
- Ezeket a bázison tanulod?
- Nem cicuska, ezt csak úgy kipróbáltam és megjegyeztem. Kísérletezgettem.
- Egyre jobban tetszik ez a  cicuska megszólítás..- nevettem majd belekortyoltam az italba majd megnyaltam a  számat utána. - Ez baromi finom, tudod?
- Tudom, kedves Sabrina. - nevetett. - Kész a  kaja…- jelentette ki.
- Én még nem vagyok éhes.
- Úgy érted már? Végig lopkodtál..- vigyorgott miközben leguggolt elém de én csak egy gonosz mosoly kíséretében belöktem a vízbe. Hatalmasat csobbant én meg nevettem majd megittam a  maradék italt és utána ugrottam. Rögtön elkapott és fröcskölni kezdett.
- Hagyd abba Tom..- nevettem majd ahogy belecsípett combomba felsikítottam de az is nevetésben végződött.
- Ha tudnád, hogy szeretem hallani mikor nevetsz.
- Te kis cuki fiú.- fogtam meg állát majd elrugaszkodtam és hátra vetődtem a vízen majd lebegni kezdtem.- Tom…
- Mondjad cicuska..
- Milyen nők az eseteid?- kérdeztem.
- Már mondtam, mint te, például..- mondta majd hirtelen a víz alatt találtam magam. Tom keze a fejemen volt és nyomott le de én csuklójára kulcsoltam a kezem és kibújtam alóla.
- Te megakarsz ölni?- kérdeztem kiabálva mire nevetett majd lebukott a víz alá és elúszkált. Követtem és utána úsztam. A víz alatt megint integetett, én odaúsztam majd megfogtam a kezét és forogtam mire bólogatott és hüvelykujját felfelé fordította. Közelebb húzott magához de nekem kezdett elfogyni a  levegőm, jeleztem is hogy felmegyek de ő nem engedett. Magához húzott. Én közben orromon már kifújtam a megmaradt levegőt. Elakartam rugaszkodni de ott tartott és száját enyémre tapasztotta majd átfújt a saját levegőjéből. Mikor elhúzódott csak mosolygott én meg csak néztem majd felúsztam a felszínre. Mikor ő is felbukkant vett egy nagy levegőt.- Azta ez nagyon poénos. – vigyorogtam
- Tetszett?
- Igen, nagyon király.
- Még egyszer?- kérdezte mire bólintottam. Nagy levegőt vett majd lebukott a víz alá, én is így tettem majd követtem, megint úszkáltunk, játszottunk csipkelődtünk mire elnevettem magam és az összes levegő távozott a tüdőmből. Ő rögtön magához húzott és az előbbi teknikával átfújt levegőjéből de ezúttal tovább tartotta ott száját. Mikor elhúzódtam csak mosolyogott és kezét derekamra csúsztatta. Közelebb vont magához majd ajkai újra enyémhez értek de ezúttal levegő nem jött csak egy csók. Valahogy ösztönösen visszacsókoltam mire elrugaszkodott és felúszott velem a felszínre és már úgy csókolt meg. Újra visszacsókoltam. A medence szélének nyomott, én lábaimat derekára kulcsoltam és vállába kapaszkodtam. Teljesen elborult az agyam. Akkor tértem észhez mikor elhúzódott. Mindketten szinte kapkodtunk a levegőért. Hátrahajtottam a fejem és lehunytam a szemem.
- Ez…meg mi volt?- nyögtem ki.
- Nem tudom..- sóhajtotta.
- Te megcsókoltál.
- Tudom, mekkora ökör is vagyok..- mondta komolyan homlokát ráncolva  mire nem szóltam semmit csak nevettem. Ő is rákezdett és hangos nevetésünktől zengett az udvar.
- Te idióta.- boxoltam vállába majd ahogy elhúzódott elengedtem derekát és az egyik matrachoz úsztam. Felverekedtem rá magam.
- Azt hiszed ott biztonságban vagy?
- Nem, de legalább nem tudsz molesztálni.- mondtam mire csak nevetett de én is vigyorogtam.

Miután jól bekajáltunk már csak ittunk meg fürödtünk vagy épp napoztunk. Egész délután emlékeket idéztünk fel és szó sem esett arról a csókról. Tudtam, hogy nem is gondolta ő azt komolyan, csak kipróbálta milyen ha megcsókol, gondolom én, talán a reakciómra volt kíváncsi, passz. De én megtudtam valami fontosat. Nem elég, hogy Tom baromi jó pasi és jó a humora, kedves és figyelmes, még jól is csókol.
Hat óra múlt mikor bementünk a házba és segítettem Tomnak összepakolni, bár még eléggé kótyagos voltam a sok piától.
- Tényleg Nina aludj itt, elférsz, majd én alszom a nappaliban.
- Nincs vendég szobád?
- De van csak nincs kitakarítva.
- Ja…de nem kell haza megyek, csak hívok egy zaxit.
- Mit?
- Egy zaxit.
- Úgy érted taxit?
- Ja, azt mondtam.
- Öhm…na mindegy, maradj itt, reggel meg korán elmész, már most lefekhetsz ha akarsz, menj zuhanyozz le, mindent találsz amire szükséged lehet.
- De nem akarlak kitúrni az ágyadból, én alszom a nappaliban.
- Nina.
- Tom.
- Ahogy szeretnéd.- mondta mire mosolyogtam.
- Megyek megfürdöm. - nevettem majd ott hagytam a mosogatni valóval.- Tom..-kiabáltam ki mikor végeztem.
- Igen?
- Tudnál adni valami pizsit?
- Jövök..
Mikor belépett a szobába látványosan végig mért. Na igen az a kis törcsi amit kivettem a szekrényből épp csak takart valamit.
- Nos egy póló meg valami alsó jó lesz...- néztem rá.
- Hát persze. Máris. - mondta majd ahogy kezembe adta a ruhákat ki hátrált majd becsukta az ajtót. Én sóhajtottam majd elkezdtem öltözni.

Mire visszaértem már megvolt ágyazva a kanapén. Hallottam, hogy Tom még a  konyhában pakolászik így lefeküdtem, úgy terveztem, hogy ott megvárom, csak az álom manók nem így tervezték.
Csak arra lettem figyelmes, hogy a testemet megemelik. A félálomból felébredve észrevettem, hogy Tom vesz ölébe.
- Alszom..- nyögtem ki..
- Tudom, a hálóba viszlek, ott kényelmesebb lesz neked.
- De nem…megbeszéltük…- motyogtam.
- Tudom kis lány, de nyugi… így jobb lesz neked.- hallottam kedves hangját majd valami puhát éreztem magam alatt és a fejem is besüppedt a párnák közé. Oldalra fordultam és beleszippantottam a párnába.
- Olyan finom illata van.
- Azaz én illatom kis csillag. Én szoktam rajta feküdni.
- Akkor neked van jó illatod.- kacsintottam rá fáradtan majd csak néztem.- Maradj velem Tom.
- Tessék?
- Aludj velem, itt.
- Nem akarlak zavarni.
- Kérlek, veled akarok aludni. Ölelj át, olyan jó téged érezni..- suttogtam majd éreztem ahogy a matrac besüpped majd egy kéz hátamra tapadt és közelebb húzott magához. Az én kezem sem tétlenkedett elindult és Tomhoz érve derekára csúszott. Meleg teste mosolygást váltott ki belőlem.
- Ne somolyogj, aludj, mert holnap dolgozol.- súgta fülembe majd éreztem homlokomon forró leheletét ahogy veszi és kifújja a levegőt. Kinyitottam a szemem és felnéztem rá. Velem szemben feküdt csak feje nem teljesen volt egyvonalban enyémmel. Felnyúltam állához mire lehajtotta fejét és rám mosolygott. Én nem szóltam semmit csak nyomtam egy puszit ajkaira.
- Jó éjt Tom.
- Szép álmokat kislány. – susogta miközben adott egy puszit homlokomra.

Reggel a nap sugaraira ébredtem ugyanis azok egyenesen szemembe vágtak. Szemem eltakarva ültem fel majd hajamba túrtam és oldalra pillantottam. Tom még mélyen aludt. Óvatosan kimásztam mellőle és a ruháimat megfogva a fürdőbe léptem. Gyorsan felöltöztem majd megmostam az arcom. Hajamat felkontyoltam és kicsit megcsipkedtem arcomat hogy legyen valami halvány színe, elég sápadt voltam. Ahogy kiléptem az ajtón lábujj hegyen vettem fel a cipőm majd az ágyhoz léptem. És lehajoltam Tomhoz. Adtam egy puszit a homlokára majd ott hagytam. Emlékeztem, hogy a konyhában hagytam el a  táskám így odamentem de mielőtt elindultam volna megfogtam a jegyzet tömböt és egy tollat.

„ Nyuszikám,
Tegnap nagyon jól éreztem magam, minden tökéletes volt, nem tudtam volna jobbat elképzelni. Mindent köszönök, a beszélgetéseket, a nevetést és a könnyeket is. Régóta először éreztem azt, hogy igazán szeretnek és törődnek velem.
Hívj bátran ha felébredtél.

Szeretettel, Cicuska.

Ui.: A kaja is finom volt.
Uui.: Jól csókolsz.”

A lapot letettem a kávéfőző mellé majd táskámat vállamra vettem és elhagytam a házat. A kocsimba beülve elővettem telefonom. Már elmúlt hét így már nem tudok haza menni , egyből a kórházba kell mennem. Gregnek írtam egy üzenetet, hogy mi a helyzet majd beindítottam a motort és elindultam a kórház felé.




Sziasztok!
Köszönöm a sok megtekintést, nagyon boldoggá tesz.
Nagyon remélem hogy sokatoknak tetszik az irományom. 
Ha kedvetek támad elmondani a pozitív/negatív véleményeteket, megosztani velem az ötleteiteket, azt megtehetitek itt vagy a facebookon a bejegyzés alatt kommentben.
Még egyszer köszönöm a megtekintéseket.😊
❤❤Pusszancs❤❤

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése