Mikor beestem az ajtón a konyhába siettem mert már harmadjára kezdett el csörögni a telefonom. Lepakoltam a szatyrokat és kihalásztam táskámból a telefont.
- Szia hugi.- szólt bele Lena mikor fülemhez emeltem a készüléket.
- Szia mi újság?
- Hétvégén ráérsz ugye? Vagy megint beosztottak ügyeletbe?- kérdezte és tudtam, hogy a kis kamuzásaimra céloz mikor azt mondom ügyeletben kell lennem de közben csak otthon punnyadok. Nem tehetek róla, nem vagyok egy nagy bulis alkat.
- Nem, itthon leszek, miért?
- Vasárnap esküvő, elfelejtetted?
- Dehogy felejtettem, természetesen ott leszek, hogy is hagyhatnám ki a nővérem esküvőjét.
- Főleg hogy koszorúslány is vagy. De nem is ez a lényeg. Szombaton lánybúcsú...- húzta el az ú betűt és kacarászni kezdett.
- Te jó ég, nem számítottam rá, nem sok kedvem van hozzá.
- Nina, nem teheted meg, ha nem jössz el a lánybúcsúra, véged. Komolyan, belehalnál egy estébe amikor szórakozol és nem csak otthon fekszel és az orvosi könyveidet tanulmányozod?
- Lena...
- Nem, komolyan, mikor voltál utoljára szórakozni? Táncolni, bulizni?
- Lássuk csak... Azthiszem a diploma osztóm után amikor elrángattál arra a helyre.
- Ez most komoly? Te két éve nem voltál sehol? Huszonhat éves vagy az Istenért, nem savanyodhatsz be.
- Te is tudod hogy én más vagyok.
- Tudom, alárendeled magad Gregnek. Csak vele foglalkozol, mintha te tehetnél arról ami történt...
- Ne is folytasd, ehhez nincs energiám. - mondtam és épp ekkor jelent meg Greg az ajtóban. Intett és elmosolyodott. Viszonoztam majd megtámaszkodtam a pultban. - A hétvégéről meg annyit hogy...
- Hogy ha nem jössz el akkor kizárlak az esküvőmről...
- Ugyan Lena..- kezdtem de Greg közbe szólt.
- Nina...
- Várj Lena, egy pillanat..- mondtam majd mellkasomra szorítottam a telefont.
- Menj el..
- Tessék?
- Menj el a lánybúcsúra, nem hagyhatod ki, szükséged van egy kis kikapcsolódásra.
- De akkor itt leszel egyedül és...
- Nagy fiú vagyok, amikor éjszaka dolgozol is egyedül vagyok. Szombat délután elmész, vasárnap pedig találkozunk az esküvőn. Menj, jó?- nézett rám mosolyogva mire bólintottam és újra fülemhez emeltem a telefont.
- Jól van Lena, mi a terv?
- Van az a klub a belvárosban..oda megyünk Nikki és Ana is jön.
- Hol találkozunk?
- Nálunk gyülekezünk, gyere át, hozd a ruhád és itt készülődhetünk együtt, vasárnap meg szintén nálunk leszünk az esküvő előtt összekészülni. Kevin már péntek este elmegy Willhez és ott is tölti a hétvégét, na meg ugye nekik is lesz a legény búcsú.
- Jól van akkor szombaton találkozunk.
- Szia hugi.
- Szia Lena.- mondtam majd letettem a telefont a pultra és Greghez sétálva leguggoltam a kerekes széke elé és megcsókoltam.- Szia, milyen napod volt?
- A szokásos, te is tudod.
- Szóval ballábbal keltél fel .- mondtam majd felálltam de mikor elakartam lépni tőle elkapta kezem, ránéztem.
- Csókolj meg újra.- súgta mire lehajoltam és arcát kezeim közé véve csókoltam meg majd szemébe néztem és elmosolyodtam.
- Gyorsan összedobom a vacsit, este megnézhetnénk egy filmet.
- Jól van, benne vagyok. - bólintott...
Oké...Hogy jutottunk ide?
Esküvő, kerekesszék, ügyelet...
Mikor lediplomáztam, két éve elmentünk egy szórakozó helyre ahol Lena gyorsan megismerkedett egy jóképű üzletemberrel, Kevinnel. Gyorsan felpattant az a bizonyos szikra, randizgatni kezdtek, már hónapok teltek el mikor az egész család rájött ez most komoly. Lenának egy kapcsolata sem tartott tovább két-három hónapnál de Kevinnel más volt a helyzet. Míg más férfiakat nem mutatott be őt igen, rendezett egy nagy családi vacsorát és ráadásul ő főzött. Mind meglepődtünk mikor már egy éve voltak együtt és még tartott a szerelem, majd másfélévvel a megismerkedésük után a karácsonyi vacsora után térdelt le Kevin a nővérem elé és tette fel a nagy kérdést aki rögtön igent mondott. Ennek már féléve, ezalatt az idő alatt a nővérem megszervezte az álom esküvőjét ami négy nap múlva vasárnap lesz.
A diploma osztóm után három hónappal én is megismerkedtem valakivel. Gregory egy hihetetlen édes és kedves pasi, és jóképű bár ez sosem érdekelt annyira. Nem terveztem randizgatni a munkám miatt, de Greg kitartó volt. Kétszer randiztunk mikor is a harmadik randinkra már nem került sor. Épp ügyeletben voltam a balesetin mikor behoztak egy huszonöt év körüli férfit akit elgázolt egy kisbusz. Mikor rohantam az ápolók segítségére megláttam, hogy Greg fekszik az ágyon. A karja kifordulva,arca csupa vér , csak ennyit láttam és elájultam. Mikor felébredtem az ügyeletes szobában ott ült velem szemben Gina a főnővér. Mikor elmondtam neki az ájulás okát együtt érzően fogta meg a kezem és mondta el hogy Greg kómába esett.
Három napig feküdt kómában, szerencsére csak ennyit, a sebei szépen gyógyultak az arcán. Már nem volt olyan megrázó bemenni hozzá. A jobb karja kificamodott, a bal alkarja ketté tört. Eltört hat bordája és a combcsontja is megrepedt. A gerince is sérült. Belső vérzése szerencsére nem volt és hatalmas szerencséje volt, hogy a törött borda nem szúrta át a tüdejét.
A harmadik nap délután Gina ujjongva hívott le a gyerek osztályról hogy siessek mert Greg ébredezik. Rohantam, csatot papot ott hagyva hogy engem lásson meg először. Ez be is következett azonban rá három órára újabb tragédia történt. Greg deréktól lefelé nem tudta semmijét mozdítani, végleg lebénult a gerinc sérülése miatt. Én próbáltam erős maradni, és bízni abban hogy meggyógyulhat, és a következő két hétben napi szinten , a szabad napjaimon is bejártam hozzá. Greg megváltozott, mogorva lett, senkit sem akart látni de engem nem küldött el. Próbáltam vele beszélgetni de nem volt nagy partner. Azt tudtam, hogy nem hagyhatom csak úgy magára. A szülei már nem éltek, és az egyetlen testvére is New Jersey-ben lakott és dolgozott így eldöntöttem hogy kitartok mellette, ezzel eldobva magamtól minden lehetőséget a boldogsághoz és egy kapcsolathoz. Azóta együtt élünk, én költöztem hozzá mert az ő lakását jobban áttudtuk alakítani a kerekesszékhez és a különböző berendezésekhez amik megkönnyítik a mindennapi rutint.
Szóval jelenleg az egyik nagyobb San Francisco-i kórházban dolgozom rezidensként a gyerek osztályon, ugyanis a gyermek gyógyászatra akartam szakosodni és hamarosan aktuális lesz a szakvizsga letétele is.
Sabrina Williams
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése