...hülye vagy.

Nina szemszög...

Már két hete, hogy elküldtem azt a levelet, most vagy nem válaszolt vagy csak ilyen kicseszett lassan ér ide. Bennel csak kétszer találkoztam, ő többször is akart de én kibújtam a találka alól, nem volt energiám ismét azt hallgatni hogy ő megakarja próbálni velem.

- Nina merre jár?- állt meg mellettem a vén kecske.

- Itt vagyok, új betegünk van?- kérdeztem homlokom dörzsölgetve.

- Nem érzi jól magát? Még mindig a Greggel való szakítás miatt ilyen elvont.

- Jól vagyok, a szakításnak ehhez semmi köze, csak elkalandoztak a gondolataim.

- Az ötösben várja egy beteg, menjen oda.- mondta mire bólintottam majd ott hagytam. Nina szedd össze magad egy kicsit ez így nem fog menni.

Egésznap úgy közlekedtem a kórházban mint egy szellem. A betegeket ellátva rögtön az ügyeletes szobába mentem megírni a jegyzőkönyveket de ritkán sikerült csak arra koncentrálnom.

Mikor haza értem és kinyitottam az ajtót egy boríték hevert a földön. A postás nem a ládába tette hanem a levél nyíláson dobta be. A földről felvéve elmosolyodtam mikor megláttam rajta Tom nevét. Végree...

„ Drága Nina,

Először is, remélem veled minden rendben van. Én jól vagyok, eddig nem kerültünk életveszélyes szituációba. Egy kisebb összetűzésünk volt egy kisebb csapat lázadóval de ennél többet nem mondhatok. A lényeg, hogy senki nem sérült meg, én is épségben vagyok. Mióta megkaptam a leveledet, betegesen figyelek minden lépésemre,a többiek csak nevetnek rajtam de nem érdekel, haza akarok menni. Alig várom hogy újra lássam a mosolyod, és hallhassam a nevetésed, komolyan nincs semmi más ami erőt ad.

Te is nagyon hiányzol nekem, főleg esténként, akkor arra gondolok hogy milyen volt téged a karjaimban tartani és kicsit megnyugszom. Tudom hogy nem a legjobb módon tudattam veled az érzéseimet. Előbb kellett volna, leülni és őszintén elmondani, de én nem tudtam. Mert féltem a reakciódtól, féltem attól, hogy ha elmondom rosszul fogadod és mint barát is elveszítelek. Azonban abban a percben a reptéren, ahogy rám néztél, megkellett tennem. Kikellett mutatnom hogy mit érzek irántad, mert ha nem teszem meg valószínűleg az első nap kidőltem volna itt pár golyó által, mert csak arra tudtam volna gondolni, hogy miért nem mondtam meg neked.

A szoba tetszik, nem kell aggódnod miatta, örülök, hogy berendezkedtél nálam, ez talán azt is jelenti hogy hosszabb távon gondolkozol.

Sabrina, mióta itt vagyok arra a csókra gondolok, arra hogy visszacsókoltál és te is akartad, hogy viszonoztad és nem húzódtál el, viszont ha nem kényelmetlen erről írni, esetleg megírhatnád hogy mi a helyzet Bennel. Úgy értem, tart még az köztetek? Megértem ha igen, sőt, nem is kérem hogy most hirtelen zárd ki az életedből miattam és a következő több mint öt hónapot a házba zárkózva töltsd csak szeretném tudni, hogy iránta vannak-e érzéseid. Ha jól emlékszem hamarosan lesz a szakvizsgád, arról is írj kérlek, hogy sikerült, és a vén kecske zaklat még?
Nem kell semmi történjen ahhoz hogy írj nekem, az is elég ha leírod egy napodat, hogy a kórházban mi történt, csak lássam a kézírásod, és tudjam, hogy gondolsz rám.

Most zárom levelem, kérlek vigyázz magadra én is ezt teszem.

Szeretettel , Tom.

Csók."

Végre, annyira jó volt olvasni a sorait így még háromszor elolvastam, majd leültem a kanapéra és csak mosolyogtam. Jól van, ettől kicsit jobb kedvem lett.

Két hét múlva...

Tom szemszög....

- Tom, leveled érkezett..- jött be Jake, ma csak nekem jött levelem. Mosolyogva vettem el tőle és bontogattam a borítékot. Hátra dőltem az ágyban és olvasni kezdtem.

„ Kedves Tom,

Nagyon örültem a levelednek, már nagyon vártam, hogy megérkezzen. Sokáig tart mire ide ér de most már legalább ezt is tudom így nem tépem fel mindennap a postaláda ajtaját ahogy kiszállok a kocsiból.

Minden rendben, a vizsga egy hét múlva lesz így arról a következő levelemben fogok írni. A vén kecske reménykedik hiába kérem hogy ne tegye, nála vizsgázom, remélem nem talál ki semmit hogy nehezítse a helyzetem. Bárcsak itt lennél mikor vizsgázom. Olyan jó lenne utána kibeszélni a kanapén ülve. De majd ha haza jössz...

Egyébként eléggé átlagosan telnek a napjaim. Tegnap találkoztam a lányokkal, üdvözölnek és üzenik hogy vigyázz magadra. Lena is puszil és reméli hogy legközelebb rá is szánsz egy kis időt. Elmondtam neki mindent, arról ami köztünk történt. Ezt már az előző levelemben is akartam említeni csak annyira ideges voltam, hogy mit írjak, hogy végül lemaradt...szóval, te elmondtad a nővéremnek, hogy már nem csak barátként tekintesz rám? Jobban mondva neki elmondtad és megkérted hogy ne szóljon, ez mire volt jó? Annyit gondolkodtam ezen, hogy miért nem álltál elém, miért nem mondtad el, annyi alkalmad volt rá. Például ott a medencében, mikor megcsókoltál, akkor én, azt hittem csak poénból csináltad, az alkohol miatt de ezek szerint nem.

Szoktam találkozni Bennel, de nem olyan sűrűn, hetente egyszer, maximum kétszer. Ő rendre azt hajtja, hogy próbáljam meg vele, mert szerinte jó páros lehetnénk. Könyörög egy randiért és nem tudom, engednem kellene-e neki, elmenni valahová vele vagy szimplán csak lezárni az egészet... összezavartok. Hogy vannak –e érzéseim Ben iránt? Hm, jó kérdés, kedvelem őt, de nem szeretem. Hogy téged szeretlek-e ? Nem tudom mit érzek irántad.

Minden egyes nappal jobban hiányzol, ebben vagyok csak biztos, és hogy hallani akarom a hangod. Ha van rá lehetőség, bármilyen módon, akkor kérlek, ha csak egy percre is, de hívj fel.

Szeretettel, Nina."

Nina szemszög...

Három hét múlva...

Mikor délután a levelet megkaptam már nem volt időm kibontani mert indulnom kellett a kórházba mivel éjszakás vagyok, így magammal hoztam. Az előbb ért véget az esti vizit így most van pár perc szabad időm. Itt ülök az asztalon és lassan bontogatom a borítékot.

„ Drága Sabrina,

Sajnálom, hogy nem tudtam rögtön írni neked, egyszerűen csak kellett pár nap míg át rágtam magamban mindent. Azt is amit írtál. Nem tudom mit akarsz tőlem hallani vagy olvasni.

Azt tudom, hogy én mit akarok mondani. Nem akarom, hogy Bennel légy, minden este úgy fekszem le hogy vajon vele vagy-e, nála töltöd az éjszakát, éppen ő simogat, csókol meg? És mindig arra vágyom hogy bárcsak én tehetném ezt meg, bár ne kellene itt lennem, ne kellene látnom azt ahogy a társaim megsérülnek, vagy épp meghalnak.

Néhány nehéz napon vagyunk túl. A parancsnokunk meghalt, megtámadták a táborunkat és őt illetve egy másik társunkat elveszítettük. Engem neveztek ki az új parancsnoknak de nem tesz boldoggá...

Te tennél boldoggá ha otthon lehetnék. megértem hogy össze vagy zavarodva. Ijesztő is lehet, hisz egy tizenöt éves barátság hirtelen átfordul valami másba vonzalomba, vágyba, esetleg szerelembe. Azt mondják barátságból könnyen lehet szerelem, szerelemből barátság viszont neccesebb. Tudom hogy attól is félsz hogy elveszítesz mint barátot, hogy ha rosszul sülnek el a dolgok köztünk akkor vége a barátságunknak is, igen, ez megeshet...tulajdonképp már meg is történt. Én már nem tudnálak csak barátomként kezelni, egyszerűen már nem látnálak úgy téged. Tudom hogy nehéz döntés, de a napok csak úgy szaladnak és hamarosan döntést kell hoznod kettőnkkel kapcsolatban...

A telefonálás elég bonyolult innen haza, de amint lehetőségem lesz rá felhívlak. Addig is, vigyázz magadra és gondolj rám. Mindent megteszek, hogy túl éljem a maradék négy hónapot.

**

- Na jól van Nina, most már meg is szólalhatnál mert ez így nem egy tipikus csacsogós este a legjobb barátnőmmel. - rázogatta a kezem Nikki.- Mi van veled?

- Írt Tom.

- És? Mit írt?

- Azt szeretné ha lezárnám Bennel a kis viszonyomat.

- Hát ez, várható is volt, azt hiszem, tudván hogy mit érez irántad, te mit gondoltál?

- Tudom, csak az előző levelében még azt írta, hogy nem kéri, hogy zárjam, le. Olyan csapongó, mintha nem tudná mit is akar.- mondtam mire Nikki nevetni kezdett.

- Téged akar te tök fej.

- Na jó, de ..ne nevess már, állj le.- löktem meg barátnőmet mire leesett az ágyról. Ijedten ugrottam utána de ő csak nevettet tovább így hozzá vágtam egy párnát majd a konyhába mentem. Kitöltöttem egy pohár vizet és amíg azt ittam Nikki is utánam jött és egy képet tartott a kezében. Tom és én voltunk rajta, egy gimiben készült kép volt..

- Nézd meg ezt a képet, az a srác már a gimiben is oda volt érted, és tudod mit, szerintem miattad lépett be katonának, mert talán már nem tudta elviselni, hogy észre sem veszed.

- Most azt mondod én vagyok az oka annak hogy elment?

- Igen, ezt mondom. Nem akarom teljesen a te nyakadba varrni de tény, hogy Tomnak mindig te voltál a legfontosabb. Egy időben Anaval beszéltük is, hogy Tom biztos szerelmes beléd de akkor elkezdett barátkozni a focis srácokkal és már nem lógtatok annyit így lecsengett. Mond, olyan nagy szám ez a Ben hogy nem akarod lezárni vele?

- Nem, nem az csak jó hogy itt van ha kell.

- Áhh, és Tom nincs. Még négy hónapig kitudja hol lesz és addig mi lesz veled, ugye? Három évig éltél úgy, hogy hozzád sem nyúltak, ezt a négy hónapot már nem bírnád ki?

- De nem erről van szó. Magányos vagyok.

- Akkor beszéljünk többet.

- Ez nem az a magány.

- Tudod mit, baromira megváltoztál, te sosem voltál ilyen. Ben csak szexre kell neked, ezt állítod, de közben azt is hogy Tom iránt is érzel valamit... ha Tom igazán fontos lenne neked, ha valami komolyat éreznél iránta akkor nem gondolkodnál, felhívnád Bent és megmondanád neki hogy vége. De nem ez a helyzet és ez elszomorít.

- Te félre érted Nikki...

- Nem értem félre, hülye vagy. Tom rendes pasi, jó képű és imádnivaló, jó barát, megbízható, és nem mellesleg csak érted él mint azt már többször kiemelted te mégsem vagy hajlandó meghozni egy kis áldozatot érte. Inkább szexelsz egy pasival aki iránt semmit sem érzel...hát ez...kiborító, már én agyfrászt kapok tőle.- mondta halkan a végét.

- Jobb ha most lefekszem.

- Igen, szerintem is jobb, pihend ki magad a holnapi találkára, nehogy fáradtan bújj ágyba a hercegeddel..- mondta majd adott egy puszit arcomra és elment.

- Na jó, ez most sok volt...- mondtam magamnak majd a hálóba mentem. Összeszedtem a pizsamám és letettem a telefonom.

Gyors zuhany után bebújtam az ágyba egy könyvvel és olvasni kezdtem. Már épp le le csukódtak a szemeim mikor csörögni kezdett mobilom. Azt hittem Ben lesz az így csak fülemhez emeltem.

- Igen?

- Szia Nina...

Sziasztok!
Köszönöm azoknak akik olvassák a blogot. Remélem a továbbiakban is velem maradtok.
Puszi❤❤